Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyakran ismételt kérdések

Milyen szervezetet nevezünk polgárőrségnek?

A polgárőrség a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény (Ptv.) alapján az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítésében, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvételben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítésében, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme érdekében a lakosok közösségei által meghatározott feladatok ellátásában közreműködő, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezet, illetve az ilyen szervezetek szövetsége. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) az önkormányzás elvén alapuló közhasznú jogállású köztestület. Az OPSZ névhasználatára kizárólag a Ptv.által létrehozott köztestület jogosult.

Milyen szervezetekkel működik együtt a polgárőrség?

A polgárőr szervezet tevékenysége során együttműködik az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, továbbá együttműködhet az egyéb rendvédelmi szervekkel, az önkormányzati tűzoltóságokkal és az önkéntes tűzoltó egyesületekkel, az állami és önkormányzati szervekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a közlekedési hatósággal, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal, az erdészeti szakszemélyzettel, a hivatásos vadászokkal, a lovas járőrszolgálattal érintett erdőterület tulajdonosával, kezelőjével, illetve ezek képviselőjével, valamint a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozással. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.

Mire terjed ki a polgárőrség együttműködése?

Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.

Melyek a polgárőr egyesület alapfeladatai?

A polgárőr egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.

Melyek a polgárőr egyesület kiegészítő feladatai?

A polgárőr egyesület kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet

  • a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében az erdő lovaglás elől el nem zárt területén lovas járőrszolgálatot is elláthat,
  • a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
  • az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
  • a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
  • a rendezvények helyszínének biztosításában,
  • a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,
  • az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
  • a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben,
  • a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában, valamint
  • a közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás rendjének biztosításában.

Hatósági jogkörrel rendelkezik-e a polgárőr és alkalmazhat-e kényszerítő eszközt?

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt - a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényben meghatározottak kivételével - nem alkalmazhat, valamint köteles az eljárása által érintett személyek emberi méltóságát és alapvető jogait tiszteletben tartani.

Visel-e egyenruhát a polgárőr?

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során országosan egységes formaruhát visel. A formaruhán jól láthatóan fel kell tüntetni a „polgárőrség”, valamint a polgárőr egyesület székhelyének megjelölését. A formaruha jellemzőit a rendészetért felelős miniszter állapítja meg.

Rendfokozati jelzést viselhet-e a polgárőr?

A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat.

Van-e igazolványa a polgárőrnek?

Igen van, és a polgárőri szolgálat ellátása során köteles magánál tartani polgárőr igazolványát. Ha a polgárőr közterületen vagy közforgalmú személyszállítási eszközön lát el polgárőri szolgálatot, illetve az erdő területén lovas járőrszolgálatot teljesít, ennek tartama alatt polgárőri igazolványát köteles a formaruhán jól látható helyen, az egyedi azonosítót tartalmazó oldalával kifelé fordítva, kitűzve viselni.

Közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, illetve lőfegyvert tarthat-e magánál a polgárőr?

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során - a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott vegyi eszköz kivételével - nem tarthat magánál a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendeletben meghatározott közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.

Jogosult a polgárőr egyesület az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára?

Igen, a polgárőr egyesület polgárőri szolgálat ellátása érdekében a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult az egységes digitális rádió-távközlő rendszer használatára.

Ki lehet polgárőr?

Polgárőr az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzatbekezdés szerinti szabályzatokat.

Milyen hatósági jogkörrel rendelkeznek a polgárőrök?

A polgárőrség és a polgárőrök tevékenységük ellátása során hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, kényszerítő eszközt nem alkalmazhatnak.

Milyen kényszerítő eszközt alkalmazhat a polgárőr?

A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.

Milyen közbiztonságra különösen veszélyes eszközt alkalmazhat a polgárőr?

A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.

Mit jelent az együttműködés a polgárőri feladatok végrehajtása során?

Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, a képzési programokban való részvétel elősegítését, valamint az önkéntesen vállalt feladatok támogatását jelenti.

Tevékenysége során milyen jogi védelemben részesül a polgárőr?
A polgárőr a polgárőrségről szóló 2011. évi CLXV. törvény alkalmazásában a helyi polgárőr szervezet tagja, a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést. A polgárőr a hivatalos személy támogatójára vonatkozó jogi védelemben részesül, amikor a közbiztonság fenntartását végző rendvédelmi szerv tagjának jogszerű intézkedéséhez nyújt segítséget.

Milyen jogokkal rendelkezik a polgárőr, ha jogsértést észlel, illetve milyen kötelezettségek terhelik?

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni és a bűncselekmény, valamint a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt visszatartani.

A polgárőr köteles a visszatartott személyt haladéktalanul a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény vagy a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.

Mi a tettenérés?

Tettenérésnek az az eset minősül, ha az elkövető részben vagy egészben szemtanú jelenlétében viszi véghez a cselekményt, és eközben vagy közvetlenül a végrehajtás után a szemtanú vagy az ő felhívására más személy a helyszínen vagy nyomon üldözés, menekülés során fogja el az elkövetőt anélkül, hogy szem elől tévesztette volna. A cselekmény elkövetése után a helyszínről észrevétlenül eltávozó elkövető utólagos felkutatása és elfogása tettenérésként nem értékelhető (Legfelsőbb Bíróság elvi határozata B1496/2006).

Milyen védelmi eszközt tarthat magánál a polgárőr?

A polgárőr a polgárőri szolgálat ellátása során a rendőrségnél rendszeresített hatóanyag-tartalmú és töltőanyag tömegű vegyi eszközt (gázsprayt) tarthat magánál, amelyet kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat.

Milyen szabályai vannak a vegyi eszköz (gázspray) alkalmazásának?

A használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a vegyi eszköz használata nyomán megsérült személynek köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.